Kárpátok zengjetek soronpón át ne engedjetek...

Diplomáciai botrány a Kárpátia miatt?


A Jobbik szerint a fokozott rendőrségi jelenlét az EMI-táborban hisztériakeltés volt – Korhecz Tamás: Az MNT-hez senki sem fordult jogorvoslatért

Már a Magyar Országgyűlésben is téma volt a magyarkanizsai EMI-táborral kapcsolatos botrány. Lenhardt Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője a parlament múlt heti ülésén beszámolt arról, hogy az Egyesült Magyar Ifjúság által szervezett tábor egyes meghívottjai a szerb hatóságok rendszeres vegzálásának voltak kitéve. Nehezményezte, hogy a szerb hatóságok feltartóztatták a Kárpátia együttes tagjait a horgosi határátkelőnél, majd ki is tiltották a zenekar tagjait Szerbiából. A jobbikos képviselőnek válaszoló Németh Zsolt államtitkár elmondta: a Külügyminisztérium felszólította a szerb illetékeseket a törvények betartására.

A Jobbik politikusa a Magyar Szónak nyilatkozva kiemelte: ez volt az ötödik EMI-tábor, s eddig soha semmilyen atrocitás nem kísérte a rendezvényt, ezért a fokozott rendőrségi jelenlétet, a fokozott mértékű ellenőrzéseket és az igazoltatásokat hisztériakeltésnek tartja. Lenhardtnak adott válaszában Németh Zsolt külügyi államtitkár kijelentette: a zenekar kitiltása miatt a Külügyminisztérium felszólította a szerb hatóságokat, tartsák be a törvényeket.
– Nagyon alaposan számon fogjuk tartani a külügyi államtitkár ígéretét, reméljük, be is tartatja azt, és számon kéri a szerb hatóságok magatartását a belgrádi kormányon – hangsúlyozta a jobbikos politikus, aki szerint a kitiltás ellenkezik az Emberi Jogok Európai Chartájával.
Martonyi János külügyminiszter kijelentette: Magyarországnak elsődleges nemzeti érdeke a szerb EU-csatlakozás előmozdítása. Tekintetbe kell venni, hogy nem minden EU-tagállam áll hozzá ilyen pozitívan Belgrád uniós integrációjához. Ilyen szempontból a szerb kormánynak sem érné meg, ha nem venné maximálisan figyelembe a magyar szempontokat. Nem kell azt hinni, hogy Magyarország úgyis hiába mond bármit, hiába tiltakozik, mert elég nagy súlya lehet a szavunknak – emelte ki a lapunknak nyilatkozó Lenhardt Balázs.
MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKAT ÉRT INCIDENS
Dr. K. T., a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a Magyar Szónak nyilatkozva megjegyezte, hogy az EMI-táborral kapcsolatos történésekről a sajtóból értesült, valamint kiemelte, hogy az MNT-hez senki sem fordult jogorvoslatért, jogi segítségért, sem tanácsért. (?!)
– Az EMI egy Magyarországon bejegyzett szervezet, amely határon túl is különböző tevékenységeket folytat, valamint vannak helyi emberekből álló támogatói, illetve szervezői. Az EMI-nek ez a tábor egy kihelyezett rendezvénye volt és örülök, hogy meg lett tartva, hogy nem voltak kilengések, incidensek, súlyosabb bűncselekmények, a látogatók pedig megkaphatták azokat a tartalmakat, amelyek miatt ez a tábor létrejött – mondta az MNT elnöke.
Mint megjegyezte, a jogsértésekről és a korlátozásokról a sajtóból értesült, miszerint a magyarországi szervezőktől a munka- és propagandaanyag egy részét elkobozták a határon, valamint hogy a Kárpátia zenekart visszafordították.
Nem vajdasági magyarokat ért inzultus, hanem magyarországi állampolgárokat. Ezért jogos, hogy a magyar Külügyminisztérium foglalkozik vele és nem az MNT. Ahhoz, hogy érdemben hozzá tudjak szólni az ügyhöz, pontosan kellene látnom, hogyan járt el a hatóság a határon. Azonban erről nem kaptunk nyilatkozatot sem a határról, sem a sajtótól, csupán az érintettek nyilatkoztak, amely szubjektív, de megfelelhet a valóságnak is. Ez alapján nehéz lenne ítélkezni. (?!) Mindig számon kérem a törvényességet, a jogszerűséget és ez az elvárásom ugyanúgy érvényes az állambiztonsági hatóságok, a határőrizeti szervek felé. Csak remélni tudom, hogy minden a megfelelő dokumentáció kíséretében történt a törvényes felhatalmazások alapján. Amennyiben a hatályos szerbiai törvényeket megszegték, akkor ezt ki kell vizsgálni, de elsősorban a magyar Külügyminisztériumnak, ugyanis magyar állampolgárokat érintő ügyről van szó – emelte ki Korhecz.
Azzal kapcsolatban, hogy az EMI vagy a Kárpátia ideológiája kinek mennyire szimpatikus, kinek mennyire egyeztethető össze az elvárásaival, az MNT elnöke nem kívánt nyilatkozni, mint megjegyezte, az MNT nem volt szervezője, nem is vett részt benne, így nem áll jogában nyilatkozni róla. Mint elmondta: a hasonló táborokat az MNT támogatja, sőt vannak olyan rendezvények, amelyet az MNT közvetve is támogat, mint például a Dombos Fest, a zentai Nyári Ifjúsági Játékok, vagy amelyeket az MNT szervez, mint például a Neumann Informatikai Tábor. http://magyarszo.com/fex.page:2010-07-24_Diplomaciai_botrany_a_Karpatia_miatt?start=10 Ídőközben a  belügyminiszter Bácstopolyán megnyította a TOLERANCIA tábort...ídézem: "Egy olyan időszakban, amikor világunk az  erőszakról híres  és az intolerancia uralkodik, nem csak sportrendezvényeken, hanem a mindennapi életben, a tolerancia, ami hiányzik leginkább"  - Magyarkanizsa...???...!!!
Egyszerűen nem értem a fenti Dr K.T. kijelentését és megnyilatkozását a témában, ha egyszer nincs semmiről informálva és nem tartozik hatáskörében, akkor mi ez a nyilatkozat ?! Jogász kollégájára emlékeztet, -Vojislav Dr Kostunicára, aki pont ugyanígy nyilatkozott hatalom gyakorlás közben. -Nem vajdasági magyarokat ért inzultus...NA-NE ! A Kárpátia népszerű zenekar a vajdasági magyarok körében is! A délvidéki rajongói tábora nagyon is meg lett KÁROSÍTVA, hogy a kedvenceit nem láthatta, sokan ővégettük mentek el az EMI-re! A Szülőföld Alap - Szekeres László alapítvány szép pénzel támogatta(ja) a MAGYAR-MAGYAR kapcsolatok előmozdítását, fenntartását...amit az MNT osztogat szét...Tolerancia tábor okés...az EMI-re meg rendőr kordon...szép kis kapcsolattartás és szép kis leosztás! 
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában védett jogok: 10. A mozgás szabadságához való jog,11. A gondolat, lekiismereti- és a vallásszabadsághoz való jog 12. a szólásszabadságához való jog 13. a gyülekezési és egyesülési szabadságához való jog, e jogokat egy MNT elnöknek is tudnia kellene mit foglalnak magukban! A továbbiakban lehet mellé magyarázni, hogy kit és mit ért jogsérelem...Józan paraszt gondolkodásban a Kárpátia zenekart magyar emberek alkotják és e magyar emberek a vajdasági magyar emberekkel szerettek volna találkozni, amit a NAGY VAJDASÁG -SZABAD VAJDASÁG elmélet emberének a baloldali Nenad Csánaknak és a szélsőséges nacionalista Vuk Draskovitsnak sikerült meghiúsítani, e cselekedetüket a médián keresztül vitték végbe. A vajdasági magyarok "szélsőséges nacionalista orgiát" rendeznek, hogy nem sűl le a bőr a képükről!!!  E cselekedetüket a vajdasági magyarság ellen indított leszámolási hadjárat részekénti kell elkönyvelni és harcolni kell ez ellen, és az ehhez hasonlatos túlkapások ellen, főként, hogy semmilyen bizonyítási eljárás nélkül ítélkeztek és ezt a rendőrség támogatta! Ez Csának meg Draskovits demokráciája!  SZÉGYEN!!! Egy ilyen gyenge MNT-és magyar érdekvédelem mellett meg lehet ezt tenni, Dr K.T. miért nem ítéli el a ravnagorai csetnik megmozdulásokat, ahol  Draskovits  szónokolgat ?Miért nem ítéli el Csának 1000 zászlós újvidéki sétáját...Az nem "szélsőséges nacionalista orgia"?  Hosszú...
Egy rövid történet alant a hamisságról:
Nenad Čanak

Beograd | 29. 07. 2010. | Nenad Čanak
Neistina

Ispravljamo pravo

"Bilo bi protivpravno i nemoralno da se post festum i retroaktivno na njih (poslanike) primenjuje bilo kakav zakon koji bi ih onemogućio da obavljaju funkcije na koje su izabrani."
Narodni poslanik Čanak o usvojenim izmenama Zakona o borbi protiv korupcije. (Blic, 29. 7. 2010. godine)
Komentar Istinomera
Pre bi se moglo dovesti u pitanje da li je u skladu sa pravom amandman na izmene Zakona o Agenciji koji je usvojen u Skupštini Srbije i koji omogućava poslanicima da u isto vreme sede u više fotelja. Naime, Ustavom Srbije jasno su razgraničene vlasti, pa bi istovremeno vršenje funkcije poslanika (zakonodavna) i gradonačelnika (izvršna) bilo u suprotnosti sa najvišim pravnim aktom države.
Izvor: Ustav Republike Srbije

Takođe, u Zakonu o Agenciji za borbu protiv korupcije ne pominju se nikakva "retroaktivna" dejstva, već je jasno propisan datum od kada stupa na snagu, kao i rok do kojeg funkcioneri mogu da se odluče za jednu od dužnosti.
Izvor: Zakon o Agenciji za borbu protiv korupcije

S druge strane, i direktorka Agencije za borbu protiv korupcije, Zorana Marković, ocenila je da se tom odlukom "ozbiljno dovodi u pitanje demokratska kontrola vlasti".
"Princip da neko ko je u izvršnoj vlasti ne može obavljati funkciju i u zakonodavnoj važio bi čak i da se ukine i ceo Zakon o agenciji za borbu protiv korupcije, pa i sama agencija. Njima to nije dozvoljeno ni zakonom o lokalnoj samoupravi."
Politika, 13. 7. 2010. godine
Na osnovu gorepomenutog, Istinomer izjavu Nenada Čanka da je dosadašnji zakon bio protivpravan i da je retroaktivno delovao ocenjuje kao neistinu.
U međuvremenu, Agencija za borbu protiv korupcije najavila je da će tražiti od Ustavnog suda ocenu ustavnosti, kao i da će o ovom slučaju obavestiti telo Savet Evrope za borbu protiv korupcije - GRECO, OEBS i Komisiju za borbu protiv korupcije UN.
29. 07. 2010.

Kánikulában a csókai csóka

"Csókai csókának
Mi jutott eszébe?
Föl szeretett volna
Öltözni fehérbe.
Unta szegény jámbor,
Hogy ő télen-nyáron
Örökkön-örökké
Feketébe járjon..."
A sajtó már felkapta a csókai krónika történetét és több  elgondolkodtató írás is született e "hírmondóról" amennyiben annak lehet nevezni e sajtó "terméket". A pártlap valamelyest közelebbi megfogalmazása, hiszen a laptanácsban Csókát igen különös módszerekkel kormányzó kettő párt katonái (egy erős magyar párt és egy erős szerb párt) vitatják meg mi fog a tisztelt csókai adófizető polgár asztalára kerülni a híres pékes kiflije (kinek nem inge Csóka politikája ma már), és a sarki fűszeres által biztosított fekete nedűje mellé így a kánikulában is. Valójában megértsük a szimbiózist (együttélést) a laptanácsban és község irányításában vissza kell kanyarodni a múltba.
 
A múlt, amely Csókát megvédte az elmúlástól Móra Ferencnek köszönhető. Móra Ferenc igen jól ismerte a csókaiakat és e településről szóló történetekben, ahogy, akkor írta a pókaiakat. Csókáról íródott versekben mindig a településen élő emberek mentalitásával foglalkozott e történetre is igen találó a csókai csóka c. verse, és-pedig, hogy az elöljáróink is felszeretnének öltözni fehérbe és a csókai krónikát is e színben szeretnék feltüntetni, hogy a csókai róka is elhiggye, hogy ők szelíd fehér galambok...jajj annak a galambnak, amelyiket megcsípte a róka! Érthető nem? A róka felütötte a tanyáját Csókán és szépen fosztja a tyúkólt, galambdúcot és még a pipék sem szabadok..., bár a vadászok résen vannak, de igen csak rossz irányból figyelik a tyúkólt, valahogy a fránya róka mindig a hátuk mögé kerül! 
 
Édös anyanyelvünk, mondhatnánk és mondjuk is, megrágta a róka, ha a krónikában íródott történeteket megérti valaki, bár  "csókai magyarul" iródott én sokszor nem értem és szükségszerűen elolvasom a szerb szövegkörnyezetet, hogy tisztán lássam mit próbálnak eltüntetni szemeim elől! Bár így sincs mentség anyanyelvünk megszentségtelenítése ténye alól! Döntse el az olvasó is, hogy mi és kik okozzák e kistílűséget! Felsorakozom én is az "újságírói-szakma" mellé és elítélem mélységesen e közösséget romboló tevékenységet!

Egy szép nyári napon elkezdett károgni eszeveszettül a csóka, gondoltam, aj-jajj megjelent a róka...Olvasom a " Jabberwocky u zemlji cuda" blogban, hogy nagy bajok vannak a tyúkólban!  Sorolja is szép-szám mennyi gond, baj van Csókán! Óvoda-iskola-önkormányzat-park-húsfeldolgozó gyár..., míly sok hír rázza fel a csipkerózsika álmát alvó Csókát!
No lám, megszólalt a krónikában írogató, bennfentesnek mondható Djuro Stanojevic, nagy gondok vannak a krónika háza táján, úgyszint a községben is. Irásai nem jelenhetnek meg, szóvá is tette, amely süket fülekre talált, míg-nem megírta édes gyermekmesének indúló történetét (Bajka sa happy end-om c.), amellyel kiverte a községi előljáróknál a biztosítékot! Igen a nagy demokráciában a kritikát el kell tudni fogadni, a más vélemény is létező fogalom, bár ez nem jellemző a demokratikus-személyi kultoszos-autokráciákban! Menjük szépen sorjával: 
"...Volt egyszer egy ház, milyen ház, rémisztő ház, a város háza! Hol? Sem a földön, sem az égben...úúú...átal a csúf parknak ...búúú..."
E sorokat rosz néven vevő községi elöljáró fényes nappal agyba-főbe verte a mese szerzőjét, majdan kitalálta az ő meséjét, hogy Djuro Stanojevic volt a részeg, de e történet kútba fulladt, mert fényes nappal lévén, éber volt a csókai csóka...
A demokrácia alapja a SZÓLÁS SZABADSÁGA, az alapvető ember jogi chartájának is ALAP píllére! Sorolhatnák a megsértett cikkejeket sorozatban: -Kettes cikkely: Szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog. -Kilences cikkely: A magánéletben történő önkényes beavatkozás tilalma. -Tizeneggyes cikkely: a gondolat, lelkiismereti- és a vallásszabadsághoz való jog. -Tizenkettes cikkely: A szólásszabadsághoz való jog! ...
 
Csóka előljárói, -némán csendben hallgatólagosan beleegyezésüket adják az ilyen viselkedés formának, ezzel is támogatják az e típusú leszámolási hadjáratot! (DP és a VMSZ) Szégyen ország világ demokratikus közvéleménye előtt!  Az egyszerű polgárnak fel kell vérteznie magát az álltala választottak, ilyen típusú viselkedése ellensúlyozására. Sokáig éltünk diktatúrába és egyesek mái napig nem tudnak elszakadni a diktatúra elemeitől  a demokrácia palástja alatt! Ez lenne a Demokrata párt demokrácia elve? Ebből nem kérek! Kedves barátom szavait idézem: Az ember ott kezdődik, amikor rájön nem ő az Isten! A demokratikus Európában miniszterek önkéntesen mondtak le tisztségeikről kisebb vétségekért! Ilyenkor merül fel bennem a kérdés mit is keresünk mi az egységes Európában? Ilyen viselkedés formákkal, ilyen erkölcstelenséggel, amely civilizált demokratikus társadalmaktól távol álló! Mélységesen elítélem e viselkedés formát!
Így túd békésen eggyüttélni a róka meg a csóka Csókán! A csóka fehér galamb akar lenni, a róka meg a tyúkólakban szeret vacsorázni, megvan a közös akarat és a közös cél, ha baj van a csóka károg, amíg a csókaiak a csókára figyelnek a róka már vitte a csókai kövér jércét, kacsát, ludat, majdan, amikor elül a per-patvar együtt lakomáznak csóka meg a róka, -így szép ez, ha közös a cél és az akarat! Lett is nagy jajj-veszékelés Csókán amikor a gazda üres baromfiudvart látott, késő bánat kutya bánat még Csókán is, ahol hajdanán kolbászból volt a kerítés..."Róka csípte csóka, csóka-csípte róka-így lett fehér galamb a csókai csóka"!

Margit Zoltán

Elment a tanú!


Elhunyt Kállai Ferenc, a Nemzet színésze
Kállai Ferencet életének 85. évében vasárnap érte a halál.Kállai Ferenc a klasszikus és mai világirodalom, valamint a magyar drámairodalom számos főszerepét játszotta el kiemelkedő jellemábrázoló erővel az Othello Cassiusától kezdve a Falstaff címszerepéig, Az ügynök halála fiúalakjától a mai magyar írók által írt figurákig. Filmszínészként is emlékezetes alakítások fűződnek a nevéhez; Bacsó Péter legendás filmjében, az 1969-ben készült A tanúban a főszerepet, Pelikán József gátőrt alakította.

KÁLLAI FERENC (Krampner Ferenc néven Gyomán született 1925. október 4-én. Kereskedelmi szakközépiskolába járt, de mivel a számok világa nem állt igazán közel hozzá, érettségi után mindjárt a Színművészeti Akadémiára jelentkezett. A feltűnően jóképű fiatalember a vizsgabizottság előtt Ady Góg és Magóg fia vagyok én című versét akarta elmondani, de csak a negyedik sorig jutott el. Azonnal felvették, és Kiss Ferenc, az egyik felvételiztető színész helyben át is keresztelte mondván: legyen maga Kállai, mint a miniszterelnök.

Az akadémián 1944 szeptemberében kezdte meg tanulmányait, amelyek aztán novemberben véget is értek, mert a főiskola épülete bombatalálatot kapott. 1945 januárjának végén Both Béla szerződtette a Szabad Színházhoz és még ugyanezen a napon Bárdos Artúr - dupla gázsit ígérve - a Belvárosi Színházhoz. Ősszel úgy döntött, hogy visszamegy a főiskolára és befejezi a tanulmányait, de megint csak néhány hónapot sikerült bejárnia. Ezután többet nem próbálkozott.

Alig múlt huszonegy éves, amikor 1946. november 8-án a Belvárosi Színház hatalmas sikerrel bemutatta a Rómeó és Júliát. A férfi címszereplő nevét a kritika is, a közönség is megjegyezte, és két és múlva Kállai Ferenc a Nemzeti Színház tagja lett. A nemzet első színházának társulatához tartozott ötven éven keresztül, megszakítás nélkül, 1989 óta pedig örökös tag. 2000 óta a Magyar Színház művésze volt. Kállai Ferenc alakításait gyakran színezte humor és finom irónia. Kellemes orgánumát mindig az ábrázolt figura megvalósításának szolgálatában használta.

Megszámlálhatatlan színpadi szerepei közül kiemelkedik: Macduff (Shakespeare: Macbeth), Szakhmáry Zoltán (Móricz: Úri muri), Danton (Büchner: Danton halála), Polgármester (Gogol: A revizor), Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely), Nicia (Machiavelli: Mandragora). Csurka István 1972-ben bemutatott Döglött aknák című darabjában ő volt Paál, a ketteske. Az előadásokon gutaütésközeli állapotba került a Major Tamás alakította Moórral vívott ádáz ordítozás közepette.

Filmszínészként is jelentős alakítások fűződnek a nevéhez: aljas huszártisztet játszott a Katonazenében (1961), mérnököt a Megszállottakban (1961), a határozatlankodó Takaró Sándort Németh László Iszony című regényének filmváltozatában (1965). Egy korszak jelképévé vált Pelikán József gátőr megformálásával, Bacsó Péter 1969-ben forgatott, de csak jóval később bemutatott filmjében, A tanúban. A történetnek 1994-ben elkészült a folytatása is. Játszott a Szabó István rendezte, 2006-ban készült Rokonokban is.

Kállai Ferenc 1977 és 1990 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1981 és 1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke, 1985 és 1989 között országgyűlési képviselő és tagja volt a parlament kulturális bizottságának. 1998-ban Budapest díszpolgárává választották.

Kitüntetései:

Jászai Mari-díj 1956, 1958, Érdemes művész 1966,
Kíváló művész 1970, SZOT-díj 1971,
Kossuth-díj 1973, A Nemzeti Színház örökös tagja 1989,
A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje 1995,
A Nemzet színésze 2000.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal 2002.

Egyéb elismerései:

A teheráni filmfesztivál legjobb férfialakítás-díja 1977,
Pro urbe 1981, Erzsébet-díj 1987,
Örökös tag a Hallhatatlanok Társulatában 1996,
Budapest díszpolgára 1998, Hazám-díj 2003,
Főnix-díj 2006, Maecenas-díj 2006, Príma Primissima Díj 2006.
Forrás:http://www.metropol.hu/kultura/cikk/596501
Nyugodjon békében!

Vita a feszületről

A feszület Európa spirituális örökségének a jele cikkhez kapcsolódó írás:

Eldönthetetlen vitába vetette bele 

magát a magyar kormány is


A feszület a Magyar Katolikus Lexikon meghatározása szerint "a megfeszített Krisztus bármilyen ábrázolása". Használata az V. században kezdett elterjedni, korábban az élő és tanító Jézust ábrázolták, vagy állati szimbólumokat (hal, bárány) használtak. A korai középkorban a kereszten ábrázolt Krisztus élt, és a keleti egyház ma is így ábrázolja. Nyugaton a XI. század végétől kezdve a halott Krisztus alakját jelenítik meg. A protestáns egyházak elhagyták a feszületet, helyette csak keresztet használnak, vagy azt sem.
Határozatban állt ki a magyar kormány az olaszországi iskolákban elhelyezett feszületek mellett. A kormány ezzel állást foglalt abban a lassan egész Európát érintő, Amerikát és Oroszországot is megmozgató vitában, amely nyolc éve kezdődött egy finn nő panaszával. A feszület mellett érvelők szerint nem szabad amerikanizálni Európát, meg kell hagyni sokszínűségét. Az ellenzők azt mondják, szét kell választani az egyház és az állam működését és tiszteletben kell tartani az emberek lelkiismereti szabadságát.


Magyarország is beszállt abba az egész Európát megmozgató jogi és politikai csatába, amely az olaszországi állami iskolákban található feszületek miatt dúl. A kormány csütörtökön határozatban mondta ki: szolidaritást vállal az iskolai feszületekért küzdő Olaszországgal és a katolikus egyházzal, valamint minden olyan állammal, amely "sérelmezi az európai emberi jogi bíróság vonatkozó határozatát".
A mára szerteágazó jogi és világnézeti vitává terebélyesedett ügyet egy finn származású, olasz állampolgárságú nő, Soile Tuulikki Lautsi indította el még 2002-ben, amikor kifogást emelt az ellen, hogy az észak-olaszországi Abano Terme állami iskolájában - ahová gyerekei jártak - feszület lóg a falon. Az iskola vezetősége a helyén hagyta a feszületet, mire Lautsi pert indított. Végigjárta az összes létező olasz jogi fórumot. Miután mindenütt elutasították a panaszát, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

A bíróság tavaly novemberben első fokon - egyhangú határozattal - Lautsinak adott igazat, és ötezer euró kártérítést ítélt meg neki. Az ítélet szerint a tanteremben állami rendeletre elhelyezett feszület korlátozza a szülőknek azt a jogát, hogy a saját meggyőződésük szerint neveljék a gyermekeiket. A bírók szerint a feszület azt a látszatot keltheti, hogy az iskolai oktatás vallásos szellemben zajlik, ami zavaró lehet a nem katolikus vagy ateista diákok számára.
Mozgalommá vált
A bíróság - szemben a több tekintélyes lapban is megjelent értelmezéssel - nem tiltotta be a feszületet, hiszen nem semmisítheti meg az azok elhelyezését előíró olasz jogszabályt. Az ítélet csak a konkrét ügyre vonatkozik, vagyis az olasz államnak ki kell fizetnie Lautsinak az ötezer eurót Az olasz kormány azonban fellebbezést jelentett be, az eljárás pedig ezen a ponton kezdett el többé válni mint egy anya panasza: politikusok, pártok, társadalmi szervezetek, sőt, kormányok jelentették be, hogy csatlakoznak Olaszországhoz a feszület védelmében.
A novemberi ítélet után Olaszországban a jobboldali Lega Nord a legnagyobb olasz kormánypárt, a Popole della Libertá is aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy ezzel is nagyobb nyomatékot adjanak a fellebbezésnek, amelyet az olasz kormány nyújtott be a strasbourgi testületnek. A Lega Nord demonstrációkat is szervezett, aktivistái például kétezer feszületet osztottak szét Róma utcáin. Az iskolai feszületek kérdése élénken foglalkoztatta a keresztény szervezeteket még a protestáns többségű Egyesült Államokban is.
Bár a perben nem vesz részt, a kormányhatározattal Magyarország is az olasz állam pártját fogta. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke csütörtökön egy budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: kiállnak amellett, hogy a kereszt nem pusztán vallási szimbólum, hanem számos népnek az identitásához, kulturális-nemzeti önazonosságához tartozik. A kormányhatározat is úgy fogalmaz: "Az olasz állami iskolákban elhelyezett kereszt a vallási jelentőségén túlmutatóan az olasz állam kultúrájának és identitásának is szerves részét képezi".
"Isten óvja a királynőt!"
A strasbourgi bíróság szerdán tartott nyilvános meghallgatást a fellebbviteli eljárásban. A zsúfolásig megtelt teremben a tanácsvezető bíró percekig sorolta, hogy mely személyek, országok és civil szervezetek jelezték beavatkozási szándékukat. Olaszország mellett tucatnyi állam állt ki, Oroszországtól a Monacói Hercegségig, és 33 európai parlamenti képviselő (11 különböző országból) is harmadik félként lépett be az eljárásba.
Az olaszokat támogató államokat képviselő Joseph Weiler amerikai jogászprofesszor a szerdai meghallgatáson óva intette a bíróságot "Európa amerikanizálásától", vagyis az "alkotmányok sokféleségének" feladásától. Weiler szerint az országoknak joguk van hozzá, hogy vallásos örökségükből merített szimbólumokkal határozzák meg magukat, ahogy ma is számos nemzeti zászlóban vagy pénzérmén szerepel a kereszt szimbóluma. "Nem minden brit hívő, aki azt mondta: Isten óvja a királynőt!" - mondta a professzor.
Lautsi ügyvédje, Nicola Paoletti ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy ügyfele nem ateista, csupán szekuláris nézeteket vall, vagyis az állam és egyház elválasztásának híve. "Soha, semmit nem mondott a katolikus vallás ellen, csak azt akarja, hogy a két gyermekét szekuláris elvek alapján oktassák" - mondta az ügyvéd, aki szerint a feszületek miatt a gyerekek úgy értelmezhetik, hogy az állam azonos a vallással, és hátrányos helyzetű kisebbségnek érezhetik magukat, ha nem katolikusok.
Szem előtt a vallás
Nem az olaszországi az első eset, hogy jogi úton támadják az iskolákban sok helyen megtalálható vallásos jelképeket. 1995-ben a német alkotmánybíróság előtt támadták meg a bajor tartományi iskolai rendtartást, amely előírja, hogy minden osztályteremben lennie kell keresztnek vagy feszületnek. A testület kimondta, hogy jogsérelmet okozhat, mire a tartományi parlament úgy módosította a rendtartást, hogy a keresztet le kell venni, ha azt valaki külön kéri. Hasonló megoldást alkalmaznak Ausztriában, ahol csak ott kell kitenni a feszületet, ahol a tanulók többsége keresztény.
A vallásszabadság kétféleképpen értelmezhető - mondta az elsőfokú ítélet kihirdetése után az [origo]-nak Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja. A pozitív felfogás szerint mindenkinek joga van gyakorolni vallását és kifejeznie a meggyőződését. A negatív felfogás szerint viszont ahhoz is joga van, hogy ne kelljen szembesülnie senkinek a neki nem tetsző vallási jelképekkel. A kettő közti egyensúly beállítása az állam feladata - mondta a dékán, aki szerint az olasz ügyben is az állam feladata megvédeni a feszületet, hiszen állami rendelettel került oda, nem vallási, hanem kulturális jelképként.
Az olaszok naturálisan vallásosak, vagyis akkor is hozzátartozik az identitásukhoz a katolicizmus, ha egyébként nem járnak templomba - mondta korábban az [origo]-nak egy katolikus papképző szeminárium tanára, aki szerint a vita igazából arról szól, hogy ki szabad-e fejezni nyíltan a vallásos elkötelezettséget egy szekularizált társadalomban. E tekintetben a feszület kérdése a tanár szerint összekapcsolódik a muszlim diáklányok vagy tanárnők kendőviseléséről Nyugat-Európa több országában is folytatott vitákkal.
FORRÁS:

Vallási intolerancia

A  vallási  intolerancia   világszerte   a  kisebbségek   üldöztetésének  egyik   fő   motívuma
[Kultúra] 2010.07.01 19:25

A fajgyűlölet mellett a világ számos országában a vallási intoleranciával is magyarázható a kisebbségi csoportok üldöztetése, állítja a Minorty Rights Group (MRG) legújabb jelentésében. A Kisebbségek és őslakosok helyzete 2010 című jelentés szerint a vallási nacionalizmus, a vallási kisebbségek gazdasági életből való kiszorulása és a terrorizmus-ellenes törvényekkel kapcsolatos visszaélések következtében világszerte egyre nagyobb méreteket ölt a vallási kisebbségek üldöztetése.

A vallási kisebbségek jogai minden földrészen sérülnek: támadások, fogva tartás, kínzás áldozataivá válnak, illetve alapvető szabadságjogaik csorbulnak.

„A vallási intolerancia a fajgyűlölet egyik új formája,” mondja Mark Lattimer, a Minority Rights Group International igazgatója. „Számos közösséget, melyet évtizedeken át faji alapon különböztettek meg, most vallása miatt üldöznek.”

A jelentés szerint Nyugat-Európában és Észak-Amerikában egyre gyakoribb, hogy a kisebbségekhez vallási alapon viszonyulnak, míg Ázsia és Afrika bizonyos részein nem a faji vagy az etnikai hovatartozás, hanem egyre inkább a vallás áll a diszkrimináció és az erőszakos támadások hátterében. Számos államban az Egyesült Királyságtól Etiópián át Bangladesig a szegénység egyre inkább összefüggésben áll a vallási hovatartozással.

Az Egyesült Államokban és Európában különösen a muszlim kisebbség kerül egyre növekvő állami ellenőrzés alá, illetve gyakran válik a jobboldali nacionalista kampányok célpontjává. Svájcban, a szélsőségesen konzervatív Svájci Néppárt kampányát követően a résztvevő szavazók többsége népszavazáson tiltotta be újabb, a mecsethez tartozó tornyok, a minaretek építését.

A jelentés szerint a vallási kisebbségek szerte a világon szeptember 11-e után egy évtizeddel is támadásoknak, üldöztetésnek és szabadságuk korlátozásának vannak kitéve a szigorú terrorizmus-ellenes intézkedések miatt.

A terror elleni háború két élharcosa, Irak és Pakisztán területén is megugrottak az elmúlt években a vallási kisebbségek elleni támadások.

Irakban a 2003-as amerikai invázió óta többek között a keresztény, a mandeánus, a bahái és a jezidi vallásúak ellen követtek el erőszakos cselekményeket: gyilkosság vagy emberrablás áldozataivá váltak, megerőszakolták vagy kifosztották őket. Pakisztánban, részben az amerikai és a pakisztáni hadműveletekre adott válaszként a keresztények lettek a Talibán célpontjai, meggyilkolták, megkínozták, vagy erőszakkal megtérítették őket, felgyújtották templomaikat és elégették szent könyveiket, mondja a jelentés.

Az elmúlt évtizedben a terrorizmus-ellenes rendelkezések jegyében a rendőri intézkedések során szintén növekvő tendenciát mutatott a vallási alapú megkülönböztetés. A legtöbb esetben olyan embereket különböztettek meg, akikről azt feltételezték, hogy muszlim vallásúak, vagy pedig muszlim államból származtak.

Miután 2009 karácsonyán egy nigériai muszlim Detroit felett merényletet kísérelt meg egy utasszállító repülőgép ellen, 14 ország állampolgárait, melyek közül 13 többségében muszlim ország volt, fokozottan átvizsgálták az amerikai reptereken. 2009 januárjában több ezer ember tiltakozott az indiai Uttar Prades államban, miután állításuk szerint a rendőrség minimális bizonyítékok birtokában fiatal muszlim fiúkat tartóztatott le terrorizmus vádjával.

Számos vallásos közösségnek más jellegű nehézségekkel is szembe kell néznie, adott esetben tagjaik nem rendelkeznek állampolgársággal, nem gyakorolhatják szokásaikat, vagy nem építhetnek vallási célú építményeket a vallások bejegyzését szabályozó nemzeti szintű törvények miatt.

2001 óta számos ország, köztük Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Szerbia, Türkmenisztán és Üzbegisztán is módosította vallások bejegyzésére vonatkozó törvényeit, vagy ezzel kapcsolatos új törvényeket vezetett be.

„Bár időnként úgy tűnhet, hogy ezeket a törvényeket biztonsági kockázatra való tekintettel vezetik be, vagy a közrend fenntartását szolgálják, az államok számára egyre inkább a vallási közösségek feletti ellenőrzés eszközéül szolgálnak,” mondja Mark Lattimer.

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Copyright © / Rock Meetings

Template by : Urang-kurai / powered by :blogger