Szép őszi napos délután egy picinyke kirándulást - túrát tervezve, kikerekeztünk Terján e-világi maradványainak megtekintésére, egy szilfakereszt egy harangláb és egy a temetőn átívelő szennyvízelvezető, amely áztatja őseink sírját, ennyi maradt ránk, ennyit hagytunk, hogy visszaszármaztassanak nékünk a hódítók...
Útközben emlékeim közt felevenedett az utolsó szentmise, melyet a megboldogult főesperes Both István celebrált. Az én kedves székely papom, olyan kemény volt, mint a kő, kemény és igazságos, egész életében épített, gyarapított, nagyon kevés dicséretet kapott, de ez az építők sorsa, ő ebbe bele is nyugodott! Mondotta is nékem: "Csókán magyar polgármester és plebános sohasem lesz jó, ezt jegyezze meg jól! Nézze mit tettek a magyar kommunisták, a mi véreink itt Terjánon, még a halottakat is meggyalázták, még ők sem nyugodhatnak békében"...Terján kényszerkitelepítésének és ledózerolásánák ötvenedik évfordúlója volt, AD 2004.-ben.
Az utolsó terjáni szentmise az ősök sírján...
A terjáni már lassan teljesen kiszáradó holt-Tisza ághoz érve a temetővel szemben volt mit látni, a szilfakereszt nincs, eltűnt. Felszaladtunk a napraforgó tarlóra és jobbra vetettük tekintetünket a harangláb még áll a helyén van... Mi történhetett? Elkorhadt és ledőlt? Netalán valaki tűzrevalóra használja föl? Újabb sírgyalázás? Újabb magyar-ellenes fellépés? Kinek ártottak a szerencsétlen napszámosok földi maradványai és a sírjukat megjelölő jelkép a szilfakereszt? Belevetettük magunkat a gazba, de a szúrós krisztustövis és az áthatolhatatlan sűrű gaz meggátolta a továbbhaladásunkat, még a betonba öntött fém talpazatot sem találtuk meg! Milyen lény tehet ilyet? Új sötétkor barbára, újra itt liheg a nyakunkban, ameddig mi egymással vagyunk elfoglalva és mindent pusztulni hagyunk!
A közösség szellemi leépülését meggátolni nem lehet, az a közösség amely a múltját pusztulni hadja, annak nincs jelene és jövője sem lesz! Cikáztak a gondolatok a fejemben, miközben álltam, mint Ábel a rengetegben, Cs Simon István gondolatai villantak be...kőből kellene faragni a keresztet, mert talán azt a barbárok nehezen tudják ledönteni és felgyújtani... és újra az utolsó elszavalt vers, az utolsó gondolatai elevenedtek meg bennem:
Körülötte gyomok között vergődő maradékdísznövény, kopott koszorú és hüllőként szétcsúszó
gyökerek.
A terjáni temetőben újabban már felújított, bálványsúlyú szilfakereszt áll,
s átöleli az enyészet,
megköveti a magány,
Napsugaras szilfakereszt,
lesz-e még itt feltámadás?
A pusztulás a teremtés pusztulása vett körbe és csend, mély csend. A bánat fogott el, keserű szájíz és szűkülő torok! A napsugaras szilfakereszt még a költő feltámadássóhaját-fohászát sem fogja tovább közvetíteni, mert nincs többé! Égi jel, ha nem állunk a sarkunkra elpusztulunk! A hitét elhagyó közösséget még kő katedrális sem tarthatja meg, kőből kellett volna faragni a szilfakeresztet? Talán, de kinek? Az álszent hitetleneknek? Pártoskodóknak? Pál-fordulóknak? Önzőknek-kapzsiknak?
Alkonyodott és még mélyebb lett bennem a gyász, öregapám képe jelent meg előttem, ahogy rákényszerítik a hatalmasok, hogy házát saját kezével bontsa le, térdelve könyörgött az égnek és a hatalmasoknak, hogy ne tegyék! A hatalmasok megtették! Csókára kellett beköltözniük idős fejjel és egy hatalmas búval a hátukon...Itt sem volt nyugtuk, mert előre a csókaiakat ellenük felhergelték, hogy minőséges földekre, szőlősre építették velük házaikat. A csókai szélmalmot lebontották és annak tégláival készítettek nekik járdát...
Piciny gyermekként nem értettem, hogy öregapám miért néz olyan búsan keletre, amikor megkérdeztem, hogy mi van arra, mit lát? Legyintett egyet, és csak annyit mondott Terjánt! Én nem tudtam mi lehet az a Terján, de akkor nem is foglalkoztam vele, nem is foglalkozhattam egy izmussal álltunk szemben a sok közül...
Keletnek nézek én is úgy ahogyan öregapám tette, látom a felkelő napot, amely a megújulást hozza, látom a teremtést és a pusztulást, látom Terjánt és elhalványul előttem a szilfakereszt sziluettje és érzem, hogy a tél közeledik, sötét lesz és hideg, nagyon hideg...
Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. –Woods Hole, Messachusetts, 1986. október 22.) magyar orvos, biokémikus.
A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Jelentős szerepet játszott a citrát-kör (citromsavciklus) felfedezésében. Munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést. Magyarországon tudományos munkásságát 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el.
Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án. Tanulmányait a Lónyay utcai református gimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917-ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön: Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. Ezt követően Cambridge-ben, F.G. Hopkins biokémiai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E.C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg kultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-től 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvos karának biokémia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. Kapcsolatait Magyarországgal mindig fenntartotta, az 1960-as évektől rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én halt meg Woods Hole-ban.
A világhírös szögedi paradicsompaprika
Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetételét (C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928). Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat. Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10 liter présnedvből 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elő. 1932-ben Szent-Györgyi – és tőle függetlenül J. Tillmans – a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták. Az 1937-es élettani-orvosi Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert nyerte el "a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért".
Már Szegeden kezdett foglalkozni az izom működésével, és sikeresen vizsgálta az izom fehérjéinek szerepét az izom-összehúzódásban (1940-42). A szubmolekuláris vizsgálatok után érdeklődése később a rosszindulatú daganatok felé fordult. Két évtizeden át foglalkozott a sejtszintű szabályozás jelenségeivel. A Magyar Tudományos Akadémia levelező (1935), rendes (1938), majd 1945. május 30-án tiszteleti tagjának választotta. 1987-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetem felvette nevét (Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem).
Google is megemlékezik Szent-Györgyi Albertről
Néhány fontos műve: Studies on Biological Oxidation and Some of its Catalysts (Budapest-Leipzig, 1937), Chemistry of Muscular Contraction (New York, 1951), Bioenergetics (New York, 1957),Bioelectronics (New York, 1968); magyarul: Egy biológus gondolatai (Budapest, 1970), Az élő állapot (Budapest, 1973), Az élet jellege (Budapest, 1975), Válogatott tanulmányok (Budapest, 1983).
“Jó pálinka, jó egészség, szép leány, szép feleség. Szépasszonynak, jónak, szépen járó lónak kár megöregedni!”
A pálinka (fruit spirit) az erjesztett gyümölcsök lepárlásával készülő gyümölcspárlatok egy hagyományos magyar fajtája. Az európai uniós jogszabályoknak - Council Regulation (EEC) No 1576/89 megfelelően a pálinkaszót csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja (Niederösterrich, Burgenland, Steiermark, Wien).
Itt van az ősz, itt van újra...itt van a pálinkafőzés ideje... Tudja Isten, hogy mi okból, Szeretem? de szeretem! Talán azért, mert óvni kell a gyümölcsöt a "virágzás-megporzás" pillanatától a termésérésig, fagytól, viszontagságoktól, tolvajoktól...Talán azért, mert emlékeztet bennünket a teremtésre és a lehetőségekre melyet folyamatosan elszalasztunk...Talán csak azért, hogy a gyümölcs nektárjából készült nedű a rideg télben megmelegítse lelkünket...Talán csak azért, mert az ünnep melegét eleveníti fel bennünk barátaink szeretteink koszorújában...A pálinkában maga a gyümölcs lelke van elraktározva, mely bennünk mély érzelmeket ébreszt, én így érzem!
A gazda szeme hizlalja a jószágot, úgy a gyümölcsész szeme a gyümölcsöt! A szüret alaposságával is hozzájárulunk a nemes párlat minőségéhez, ha egészséges, érett gyümölcsöt takarítunk be. Sokan tévednek, hogy a cefrébe, melyből a nemes párlat készülődik mindenféle éretlen, gomba és egyéb betegséggel terhelt gyümölcsöt tesznek. A tévedések sorozata a keserű magvak cefrébe keverése minőség vesztést okoz: kajszibaracknál, meggynél, szilvánál...
Faluhelyen a "spontán",úgy ahogyan az Isten adta, erjesztett cefre kerül főzésre, a "modern" pálinkafőzés már az adalék anyagokkal irányított cefre erjedést tartja megfelelőnek a minőség szempontjából. Pro és kontra. A házi pálinka pont ezért varázslatos, mert van benne archaikus töltet, az irányított, meg a teltséget és a tökéletességet hordozza magában, már ha gyümölcsből készül...kinek a pap, kinek a párttitkár...
A gondosan kiválasztott megtisztított gyümölcsöt feldaraboljuk, lehetőség szerint le is daráljuk, értelem szerűen a magvakat eltávolítjuk, amennyiben időnk, türelmünk kiadja! A gyümölcs felületén megkötődő "vadélesztő" (Saccharomyces cerevisiae, apiculatus és virág élesztők...) megkezdik a gyümölcscukor lebontását a cefrében etil-alkohollá.
Amennyiben nem volt gondos gazda az atyókfiunk, akkor baktériumok kerülnek a gyümölcs felületére (ecetsav-, tejsav baktériumok) a talajra hullott gyümölcs vajsav- és keserű-baktériumokat tartalmazhat. E káros mikroflóra merőben rontja a cefre minőségét: kellemetlen ízű és illatú észtereket, nagyobb mennyiségű acet-aldehidek, illósavak képződnek az alkohol fejlesztés kárára! A penész gomba megjelenése a hanyagság minta képe! A laboratóriumban földgázból és petrolkémiai származékokból állítják elő az etilént ez-idő alatt...
A "modern" pálinkafőzés hívei kénsavval a cefre 3,0 - 3,2 pH érték beállításán fáradoznak a káros mikroflóra kialakulásának a meggátolási folyamatával. A pektinbontó enzimek adagolásával (Lallzymc v. HC peklináz 1/2 g/hl) a cefrét folyósítják és egy sejt-feltáró folyamatot indítanak el. A 20g /100 kg fajélesztő (Uvaferm Danstil, CM, CGC-62...) adagolása egészséges gyümölcs esetében a következő folyamat, amely a robbanásszerű gyors erjedést biztosítja, továbbá a tisztább ízek és illatok kialakulását adja 6-7 celziusz fok hőmérsékleten is. Az erjesztés ideális hőmérséklete 17-20 celziusz fok hőmérséklet. E folyamat 3-4 hetet vehet igénybe az aromatartalom növelése érdekében.
Atyókfiunk meg ez idő alatt a "törkölykalapot" keveri vissza a cefrébe, hessegeti a muslincák milliós rajait és pödri bajszát! A pincébe gyertyával megy le, mert intenzíven képződik a szén-dioxid az erjedés végett és amennyiben elalszik a gyertya futva menekül szellőztetni...
A cefre "megállt" nem erjed tovább atyókfiunk a főzést szervezi viszi a rőzsét, fát, kukorica csutkát, pödri bajszát, jósol és bizakodik az idén jobb lesz, mint tavaj , mert az idén több volt a napsütés, volt eső...
Főzés előtt leszűrjük a cefrét. A nagyobb gyümölcsdarabokat eltávolítjuk mert leéghet. A pálinkafőző üstöt 70-75% töltjük fel cefrével a fel-habzást figyelembe véve! A kezdeti szakaszban erősebb lánggal melegítjük a cefrét. A 72 - 75 celziusz fok cefre hőfok elérésétől fogva visszafogottabban melegítjük tovább a cefrét a felhabzás meggátlása végett.
A párlat folyása megindul, egyenletes fűtésre törekedjünk. A lefolyó alszesz szeszfoka a cefre szesztartalmától függően 30-45%vol a párlás elején. A hűtővíz hőmérsékletét tapintással ellenőrizzük vagy hőmérővel. Megfelelő a hűtés, ha a hűtő felső harmada langyos, alsó fele pedig hideg. A kifolyó víz 65 Celsius-fok hőmérsékletűnek kell lennie . A lepárlást a lefolyó alszesz 5-10 %vol szeszfokáig folytatjuk. A párolgási idő 3 - 4 óra, amely függ a pálinkafőző üst térfogatától. Az alszesznek kb. 25%vol. fokosnak kell lennie. A pálinkafőző üst kiürítésénél ügyeljünk, hogy se a forró gőz, se a gyümölcs-maradék ne okozzon forrázásos balesetet. Az üstöt alaposan tisztítsuk meg az alszesz finomítása előtt.
Az alszesz finomításának a célja a kellemetlen ízű és illatú anyagok elpárlása és az alkohol koncentráció növelése. A végeredmény az a nedű, melyet mi magyarok pálinkának, igaz magyar unikumnak hívunk! A végső - tisztázó folyamat következik, ahol is a pálinkafőző üstöt 2/3 feltölthetjük. Erős fűtéssel indulunk, hogy az alszesz minél előbb forráspont-közelébe kerüljön. A forráspont előtt csökkentjük a fűtést, hogy lassan, egyenletesen forrjon a tisztázóban az alszesz. A hűtővíz segítségével a párlatrészek szétválasztását megindítjuk és innen már a tüzelést visszafogottabban végezzük. Jön az elő-párlat a rettegett réz-eleje, amely a legtöbb szennyeződést tartalmazza, zöld-kék színű is lehet alacsony szeszfokkal, gondolkodás nélkül megszabadulunk tőle a lefolyóban! A középpárlat kellemes aromájú anyagokat tartalmaz ez az alszesz 30-40%. Az utópárlat jellegzetes főtt ízű, savanykás illatot áraszt szeszfoka 10-15%vol ez már fogyasztásra nem alkalmas az alszesz 20% képezi.
Összegzésként 100 kg gyümölcsből 10 liter pálinka már igen jó eredmény a háztáji gazdaságnál.
A pálinkát butéliába töltsük a miheztartás végett
Mi történik amikor atyókfija túl kóstolgatja a frissen nyert párlatát?
Atyókfia kisétál a kerekes kúthoz, megfogadja, hogy többet ennyit nem iszik, az asszonnyal savanyított káposzta levet facsartat...
Az etanol enyhe oxidáció során acetaldehiddé, erélyesebb oxidáció hatására ecetsavvá (etánsavvá) alakul. Nagyon gyenge sav, vízzel szemben nem viselkedik savként.
2 C2H5OH + 2 Na → 2 C2H5O- + 2 Na+ + H2
A mérték a fontos, de egyesek a következő pálinka-fogyasztási filozófiát követik: kismértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság!
Atyókfia is rájött, a gyümölcs lelke a pálinka és karácsonykor,
Krisztusunk eljövetelekor,
ott a helye a tiszta asztalon!
Egészségünkre!
Margit Zoltán
PÁLINKA
A jó magyar pálinkának Nincsen párja Nincsen párja Egyedül van mint a magyar A világba A világba Szílva, körte, cseresznye Éljen a haza! Egészségünkre! A jó magyar pálinkának. Nincsen párja. Nincsen párja Aranyból van, gyémántból van minden cseppje.Minden cseppje Olyan mint a tűzről pattant Kis menyecske Kis menyecske Szílva, körte, cseresznyeÉljen a haza! Egészségünkre! Aranyból van, gyémántból van minden cseppje. Minden cseppje Orvosság ez akár milyen nyavajára, kikúrálja! Ezért jár az magyar ember A csárdába A csárdába Szílva, körte, cseresznye Éljen a haza! Egészségünkre! Orvosság ez akár milyen nyavalyára, kikúrálja! Erős mint a háromszor varrt csizma szára, csizma szára! Amiben bemasírozunk Kolozsvárra, Kolozsvárra Szílva, körte, cseresznye Éljen a haza! Egészségünkre! Erős mint a háromszor varrt csizma szára, .csizma szára Szílva, körte, cseresznye Éljen a haza! Egészségünkre!
A padéi komp és a kiscsókai-libajárás 195o-ből (róka, csóka meg a csősz ott lapít a bokorban)
Újabb botrány borzolta fel a kedélyeket a kis-csókai liba-járáshoz-liberlizmushoz tartozó konzervatív - Padén! Igen, megjelent a róka, időnap előtt és gátat rakott a padéi hídra, amíg a csókai csóka ismét fehér galamb szeretett volna lenni, otthagyva mátkáját a Csongrád megyéhez tartozó Szegedenek Dóm terén, szerelme után rikácsolva! Ej milyen madár ez a csókai csóka, ha fészekről - fészekre száll, mint-ha kakukk volna! Ej, csókai csóka, hó hejett a nyárutón, uborkaszezonban, már csak a porban való fürdőzésre telik, elvitte a pengőt az olasz - csizmán való szieszta a padéiaknak köves útjára már kavics sem futja!
Padén van a róka, de néha a csókai tyúkólat fosztja, erre felbőszült a csókai csősz és bottal rontott: csókának, rókának! A mesének itt még nincs vége! Szállt a tolla a csókai csókának vonyított a róka! No nem nagyon, csak annyira, hogy a jónép e cselekedet javalja! A csókai csősz meg elfordult, hogy ő meg semmiről sincs informálva! Á, nem úgy van az kegyelmes uram! Hétfőn együtt boroztok a királynak címzett fogadóban, megbeszélietek újabb nyári élményeteket: amíg a róka a hídon gátat húzta, addig a csókai csóka fehér galambként turbékolt a szomszédba, a csősz meg a szőlőt dézsmálta, majd esteledéskor a hó végén osztoznak a jussban! Csősz ütötte róka, csóka csípte róka így lett fehér galamb ismét a csókai csóka!
Nagyanyó most kimaradt a meséből! A kereset nem jön be a kompról, mert Jancsi és Juliska hídon jár mézeskalácsért a városba, sebaj majd ad a király a kincstárból, úgyis most mennyei népét számláltatja...A komposok meg elmentek zenésznek és komponálnak pásztorról, nyájról, mert:..terelgeti nyáját, fújja fúrulyáját, Ő gondnélkül éli kisebbségi világát...
Jó közönség a csókai, mert igen szereti a mesét, most készül harmadszor, zsínorban is a csókai csókát fehér galambnak hinni, ebben segít neki a csókai csősz és a padéi róka és még a hódegyházi hód, a feketetói szárcsa, az egyházaskéri vakond, a monostori gúnár, a tiszszentmiklósi cefrekeverő, a szanádi bajkeverő...bár csak mese volna, de nem az, ismét egy korrajz, ejnye-bejnye csókai csóka, így vasárnap ne menj be a templomba!
(Kötelező olvasmány a csókaiság megértése végett: Móra Ferenc-A csókai csóka c. verse)
A padéi-adai híd a németországi Vilshofen város ajándéka
Közérthető legyen e történet: A csókai épitkezési felügyelő névtelen bejelentés alapján szeptember elsején lezáratta a padéi-adai híd, padéi hídfőjének oldalán félig elkészült bekötő-útat. Az épitkezési felügyelő az időközben a bekötő-úton keletkezett életveszélyes kátyúk miatt záratta le az említett útszakaszt, közfelháborodást váltva ki cselekedetével! Vajdaság Autonóm Tartomány urbanisztikával és környezetvédelemmel megbízott titkársága szeptember másodikán megsemmísitette a csókai épikezési felügyelő útlezárásáról szóló rendeletét. A közlekedés zavartalanul folyhat a padéi-adai úton! (...)
Nagy hű-hó semmiért, avagy a honatyáink összecsaptak és nép hátát verve jól szórakoznak? Csóka kontra Padé, Padé kontra Csóka? Jól eljátszott színjáték ismét?! Tudjuk a csecsemőnek minden vicc új, de Csóka Község lakosai még hányszor nevetnek ugyanazon a viccen saját kárukra? Igen elkezdődőtt a választási cirkusz és a dulakodás a moslékos vályú körül, meddig nézik pásztoraink népünket birkának? Meddig lesz még a népnek birkatürelme, hogy a kis-királyok gyermegded játékait eltűrje?
Kompon-állás, szárazparton gaz és szemét lett a komp temetője...
A komp Padénál a Divány vontatóhajójával, csőrlővel a szárazparton áll. Igazi turisztikai látványosság a gazban, szemétben! A logika, ha már nem hoz a konyhára, akkor pusztuljon, de harsogták a padéi lokál-patrioták, hogy megvédik, megörzik a kompjukat és turisztikai látványosság lesz, az lett szégyenszemre és elrettentő példázatra! Mi marad az utókornak? Kompon-állás, de sok a botfülű és sokan hisznek még a mesékben... Dallamos-mesét dúdol a kompon-álló, a padéi kompon, a szőke Tisza lágy ölén ringatózva...Mi marad az útókornak? Mi marad a Padéiaknak és Csókaiaknak? Por és hamu...
