A Muravidékről elhurcolt magyarokra emlékeztek Szlovéniában


Foto: hirado.hu

Olyan világot kell teremtenünk gyermekeinknek, ahol közép-európai szomszédjaink hősei többé nem ellenségeink, hanem bajtársaink, igazi szövetségeseink - jelentette ki Kövér László szombaton a szlovéniai Maribor közelében fekvő Spodnja Volicina temetőjében a Muravidékről a jugoszláv hatóságok által 1945-ben ide internált csaknem 600 magyar emlékét őrző kopjafa avatásán.

Az Országgyűlés elnöke kifejtette: csak szövetségben nyílik esélyünk közösen megküzdeni az előttünk tornyosuló gazdasági és társadalmi gondokkal, "szülőföldünkön megmaradni szlovénnak és magyarnak, megőrizni nemzeti kultúránkat és nemzeti államainkat az európai közösségi térben".

Úgy fogalmazott, hogy Közép-Európa népeinél és országaiban a nehéz történelmi örökség miatt "a közgondolkodásban, a társadalomlélektanban a szembenállás kísértése ma is sokszor, sok helyen erősebb, mint az egymásrautaltság ösztöne". A huszadik században "két világháborúval, határmódosításokkal, kommunizmussal, kollektív megbélyegzésekkel, megtorlásokkal és kitelepítésekkel sújtott térségünkben" még mindig sokan gondolják úgy, hogy ők csak hősök lehetnek, a szomszédjaik pedig csak legyőzendő ellenségek.

Kövér László szerint ez téves gondolkodás, mert hőseink és ellenségeink "történelmi mércével mérve nem ritkán mindannyian áldozatoknak bizonyulnak". Annak a gondolkodásnak az áldozatai, amely "nem ismeri fel a közös földrajzi, történeti, gazdasági és kulturális gyökerekben fogant közép-európai egymásrautaltságunkat", nem ismeri fel a mindannyiunkat fenyegető veszélyeket, de az együttműködés lehetőségét sem - mondta.

A házelnök emlékeztetett, hogy a korabeli jugoszláv politikai rendőrség által 1945-ben internált csaknem 600 muravidéki magyar mellett 1941-ben a korabeli magyar hatóságok ugyanerről a tájról ugyanannyi szlovént internáltak, mert hasonlóképpen ellenségnek tekintették őket. A magyar hatóságok 1942-ben betolakodóknak tartották a Trianon után betelepült szlovéneket, a jugoszláv hatóságok pedig 1945-ben hűtleneknek a magyarokat.

"Mindezt azért, mert az első világháború lezárását követő határmódosításokkal nagyhatalmi érdekek szerint szembefordították egymással a térség nemzeti közösségeit annak érdekében, hogy gazdaságilag és politikailag alárendelhessék és uralhassák Közép-Európa országait" - mondta a házelnök.

Milan Brglez, a szlovén nemzetgyűlés elnöke megemlékezésében azt hangsúlyozta, hogy évtizedekig nem ismerték be vagy nem is tudtak arról, hogy a második világháborúban átélt borzalmak után nem a remélt békés időszak következett be, hanem a bosszúvágy miatt koncentrációs táborokat hoztak létre Szlovénia területén. Az 1945 júniusában Hrastovec mellett kialakított tábor is egyfajta figyelmeztetés, hogy milyen mély "civilizációs szakadékba ránthatja az embereket a bosszúvágy" - mondta.

Az, hogy hosszú évtizedekkel a szörnyűségek megtörténte után emlékezhetünk az elhurcoltakra, a megbékélés jelképes eseménye. "Üzenet, hogy az erőszak és az intolerancia rombolja az együttélést", de egyben arra is figyelmeztet, hogy "a múltra való visszaemlékezés ne válasszon szét bennünket a jövőnk építésében" - hangoztatta a szlovén politikus.

A Spodnja Volicina temetőjében felállított kopjafa avatását követően Kövér László házelnök, valamint vendéglátója, Milan Brglez Horváth Ferenccel, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzetiségi Közösség elnökével, illetve Göncz László szlovén parlamenti képviselővel közösen koszorút helyezett el a közeli Hrastovec várában két éve avatott, ugyancsak az internált magyarok előtt tisztelgő emléktáblánál.

A megemlékezések után Kövér László tárgyalást folytat Milan Brglez szlovén házelnökkel, majd a magyar kultúra napja alkalmából ünnepi beszédet mond és nívódíjakat ad át a lendvai színház és hangversenyteremben.

MTI



Elmúlt a holtszezon?




„Száz év: és puszta hír leszen

akárcsak ez, mit ír kezem

s akár te is, ki sír ezen.”


                        Faludy György



Örömmel fogadott a nap sugara, a fény és a melegség. A jó embernek lágy és kellemes a kézszorítása. Bátorító és nem agresszíven szorító, hatalmat és erőt fizikailag sugalló, mint azoké, akik ismét diktálnak nékünk valami ok végett, ők azt szajkózzák a választásokon nyertek valamit, de mit? Az emberek építik és rombolják az ő társadalmukat az idő az erő és a többi relatív.

Mennyire balgák lennénk, hogy a magyarázat minden kérdésre, hogy itt mindenki okosabb a másiknál...az okoskodók elüldözik az okosakat...nem erről van szó, hanem önzésről és továbbra sem látjuk a fától az erdőt, bár alig van már fa az erdőben.

A fő kérdés miért van ennyire „talp” alatt a magyar? Keleti népcsoport vagyunk, igen ez tény. Tudni kell, hogy a keleti népek, azért a tudást hozzák magukkal, ez lenne a bűnünk? Talán. Sok mindent adtunk a világnak, ezek szerint nem eleget a hatalmasságoknak, de ez egy másik történet.

Emberáldozatokat is adtuk a békéért nevezetű folyamatoknak, ahol a tőke nem veszett el csak átalakult...




Szabó Angéla betoppant hozzám és átadta könyvét, amely súlyos történeteket hordoz magában. Több mint hatvan történetet, amelyek egyenként regényként leírhatóak lennének, ha érdekelne is valakit a délvidéki magyarság sanyarú helyzete a kő-gazdag politikusaink pénzszerzési pályázatain kívül...

Tudtam, hogy a súly amit átad emberileg nem cipelhető és nehezen értelmezhető. Rólunk szól, harcunkról, elárulásunkról és halálunkról. Meddig leszünk még alku tárgya? Meddig csináltok belőlünk bohócot? Igen, addig ameddig pénznemű eszközt lehet belőlünk szerezni, addig!

A legszörnyűbb, ha az elesetteket az ember személyesen ismeri. Látja az arcát ismeri mimikáját, tudja, hogy adott körülmények között hogyan reagált volna és hallja a hangját...

Nem kertelek tovább Szabó Angéla „Holt szezon” c. könyvéről lenne szó, amely a média által érintőlegesen említve, mert az igazi kínokról szól, a délvidéki magyar emberek szenvedéséről és pusztulásáról. Semmi gond, legyintenek a békesség kedvéért és némi euróért hajbókolók, nem kell ezt nagydobra verni, előre kell nézni...fő a kereskedelmi jó viszony az a pár áldozat..., a háborúnak vannak áldozatai ugyebár?! A dakota indiánok is ezt átélték és nem élték túl a bennszülött amerikaiak...mi sem fogjuk, no de azért járna egy rezervátum, ahol legalább néha lovagolni tudnánk, és azt hinnénk, hogy szabadok vagyunk, nem kulturálisan – perszonálisan, hanem csak úgy betyárosan...

A gyilkosoknak meg kell bocsájtani, így van ez amióta írott történelem vagyon (az Isten fia vagy, vagy a vigasztalás fia -Barnabás?), a többi meg egyszerű áldozat, ezért van agyonhallgatva, az a pár ember, aki a nemzetközi bíróságnak nevezett intézmény alatt vezekel, vezekel egyáltalán? Az érdek és a cél tisztelt hölgyeim és uraim! Ennyi! Földi bíró nem tud igazságosan ítélkezni, mert nem ismeri az Igazságot, Jézus Krisztust! -Ha ismerné, egyáltalán nem ítélkezne, mert tudná, hogy ember felett igazságos ítéletet nem tud hozni, mert nem tudja róla, hogy mit örökölt, mit hozott magával a Földre, milyen hatások érték, és azt sem tudja, hogy az Istentől kapott kegyelmekkel hogyan sáfárkodik. Semmit nem tud, aminek alapján nyugodt lelkiismerettel dönthetne. Ki fogja e katonaáldozatokat kárpótolni? Senki, mert életüket vissza nem kaphatják, a család meg néma gyászban burkolódzva éli szeretett tagjának emlékével, ha még él a fájdalom el nem vitte. Felejteni nem szabad, talán meg kell bocsájtani, ha nem akarunk mi is szörnyetegekké válni (Lukács evangéliumában gondolkodtam egy picinykét)! Igen, csak a bűnösnek jár megbocsájtás, mert a az igazságszolgáltatás nevezetű színházi fércműben megbánást tanúsított, hogy lehet, ezt civilizált emberként megbánni? Sehogy! Jó volt a szónoklat a kutyák ugatnak a szekér halad, elhaladt. Bevégeztetett, Istenem bocsájtsd meg, mert nem tudták mit tesznek, avagy miért hagytál egyedül engem? Az evangélisták sem egyeztek meg ebben és önnön magukkal vannak évszázadok óta ellentmondásban, de még, ha betéved egy félévszádon túl Laci-betyárként viselkedő és pillanatnyi pénzszerzés céljából megtért, ott indul a kavarodás úgy Isten-igazán! Rád teszem a kezem és meggyógyultál, kelj fel Lázár és ugrik a halott?! Igen a kocsmában, ha a holt részeg Lázárt itallal kínálják, majd amikor nem fizet kiugrasztják...

A jelenlegi politikumunk az érdekei végett bölcsen hallgat, a katalánok megmondták anno az egyik nagy magyar vezérnek, hogy ön nemhogy az autonómiáért nem harcol, hanem nem is érdekli népe sorsa, bohózat az egész...milyen nemzeti tanács, ha nincs alkotmánybíróság!?

Ma már tudom, hogy a „k”-immunistáknak minden meg van bocsájtva, mert ők az internacionálét szolgálták, amely a globalizáció kistestvére volt. Ma ők azok a demokraták akiket tömlöcbe juttatnak, megkínoztatnak és megöletnek bárkit koholt vádak alapján, de ők a mai napig, ezt megtehetik, mert ők az Ő-őőőőők és az okoskodók!

Nap, mint nap csendben kimenni a sírhoz és letörölni róla a port, hogy még attól is könnyebb legyen a meggyilkolt gyermek nyugvása, nagy teher, nagy lelki teher és itt éljük meg az embert, ezért emelkedtünk talpra és nem négykézláb mászkálunk ide-oda. Ecce homo...íme, az ember...egy halom kő és az alatt maradványai, ez volna a célja létünknek?

Cikáznak gondolataim, valahol túléltem én is a szerencsésekkel egyetemben, ezt az időszakot és bevillannak képek, emberek, események, ami ma ugyan az, csak nincs háború, még nincs, de tudjuk írtam már róla a béke definíciója: a két háború közötti nyugalom a színlelésének áldott állapota...politikai színlelések, szemfényvesztések „áldott” gyümölcsöző állapota!

Lassan megy az olvasás, mert minden történet több óra hosszas vajúdással jár, minden történet mélyen húsba-maró. Az emberek tragédiája ott a szülőföldjükön ahol idegenként kell élniük és nap mint nap bizonyítani szolgalelkiségüket, lojalitásukat az ál-patriótáknak, -megterhelő feladat. Igen az volt, mert míg a népet uszítani kellett „Karlobag-Virovitica-Karlovac-Ogulin-Knin” - Nagy Szerbia újabb lázálmáról az nagyon ment, amikor jött a behívó, hogy akkor tettrekészen védjék a hazát, akkor az asszonykák szoknyája mögé bújva kórházakban és egyéb helyeken gyógyították nyavalyáikat. Mit tett a szolgalelkű magyarom ezidőtájt? Gépfegyverrel a kezében karácsonykor ugyebár nem kóringyálni ment keresztény magyar testvéréhez az Úrban, hanem katonai behívókat osztott! Ismerek jó pár ilyen Barabást, akik immáron patyolat tiszták, politikailag is és megtért báránykák! Ma már nem büszke jugoszlávok, hanem lásd Úram, -magyarok!

Kik kellettek a véres karmú kétfejű sasnak? A peremre szorítottak, elesettek és a fiatalok, akikért nem szól harang, és akikért majdan kellene, hogy szóljon harang! A kisebbségek, golyófogók és a kitelepítési folyamat részesei. E folyamat nem zárult le, immáron a „békében” békés folyamatok között zajlik, békésen kullogunk el egy szendviccsel a zsebünkben, még a megígért fűtött autóbuszt sem biztosítják a határig...

A bűnösöknek megbocsájtottak az áldozatok elporladnak és a történelem szép tisztára-mossa e történetet is, egy emberöltő által elfogynak a könnyek és elfogynak a hozzátartozók, talán az írás megmarad és lesz majd egyszer valaki, aki a balkáni háborúk délvidéki magyar emberáldozatait is emberszámba veszi, mert politikusaink, azt szajkózzák, hogy jó sorsunk van itt, igen így van, kutya jó sorsunk van...A békesség kedvéért és az ő zsebeik védelme végett ne piszkáljuk e kényes témát, kinek is kényes e téma?

Igen az igazság ismét odaát maradt a mennyek országában, de egy töredék megjelent Szabó Angéla könyvében, mert ő mert a témához nyúlni és közreadni fájdalmainkat, dicséretes és veszélyes feladatot vállalt és teljesítetett! Amíg a világ a terrorizmustól hangos, addig a mi áldozataink csendben, elhallgatva nyugszanak a temetőinkben. Ők nem a terror áldozatai voltak, mint a párizsi szatirikusok?

Nyugodjanak békében katonaáldozataink!

Az írónő jóvoltából letölthető a Holtszezon elektronikus könyv formában:


Étolajat a tankba!




A MOL udvarizenekarának a mottója is lehetne, de nem arról lesz szó, hanem egy ötletről, amelyet Szerbiában hasznosítanak a dízelmotor meghajtással közlekedőek. A túlélési verseny országában mindent meg kell tenni a túlélés érdekében, így a Prokupjeiek összedugták kobakjukat és étolajat öntenek a tankba a sljivovica útán. Először óckódtak, hogy baj lesz az autó szívével, de ahogy az embert a szíve mozgatja és néha a félre dobog, úgy a gépkocsi motorját is meg lehet műteni, ha az rosszul zakatol...

Így ismét  palacsinta, kalács illatú lesz az autópája, mint a diktátor idejében, amikor mindenből üzemanyagot főztek meg pálinkát! A demokratátorok se kutyák, de az most nem téma, ők az adóval lopnak...


Mi a gazdasági érdeke az jó népnek, hogy megkerülik a mélykorrupt politikusok zsebét? A számadás, amely imigyen szól: 1 liter étolaj (orosz behozatal a legolcsóbb) kerül 86 dinárba, amely 0,70 EURÓ, 0,81 USA dollár...1 liter nafta meg 150 dinár 1,14 EURÓ illetve 1,32 USA dollár! Magyarországon a NAV által meghatározott ára a gázolajnak 430 magyar forint azaz 113,57 dinár viszont az étolaj árak 297 és 419 forint között van, nos a NAV lehet, hogy résen van, hogy nehogy az állampolgár megkísérelje a töltőállomást meg és kikerülni, -meg az adót, bár lehet hogy véletlen, időnként lehet csak kis mennyiségben 297 forintért venni étolajat...


Egy liter étolajat 0,70 eurócentért lehet előállítani és e értékben lehet Szerbiában hozzájutni a sógor-koma-jóbarát házlózaton keresztül és lehet a tankba tölteni! E étolajat használjuk étkezésre, amely azután érfalgyulladást okoz, amit ma nem gyógyítanak mindaddig ímig az emberfiának meg nem nő a koleszterin szintje és az záródást okoz rög formájában valahol..., -nos a motornak nem árt, viszont a hozzáértők azt mondják, hogy a betöltött étolajat "egyszuszban" kell elfogyasztani, hogy ne maradjon a tankban, mert akkor dugul a dugulni való úgy mint a kézitáskás lengetőzős pillangóéknál egyéb némi ajándékocskákkal, melyet ezután több hónapig kezelnek!

A műszerészek 1:1 keverékként javasolják gázolajjal, mert azért az étolaj azért nem éppen megfelelő! Illetve időnként azért, ha az ember fia Tankcsapda koncertra indul akkor néha töltsön a MOL kutakon egy kis gázolajat az étolaj mellé a tankba, az elkoszolódott étolajat meg így is, úgy is begyűjtik úgyanott, ha immáron már marad belőle valami...

Margit Zoltán




Gazdasági bevándorlók


Maximilian Schich, német kultúrtörténész rendkívül szemléletesen, 
évszázadokra visszanyúló videón ábrázolja a vándorlást.

A háborús menekülteknek vagy a déli és kelet-európai munkakeresőknek 
kedveltebb célpontja Németország?

A migránsok Európán belüli vándorlása az elmúlt években nagyot változott. Ez a rövid, évszázadokra visszanyúló statisztikát bemutató videó, amely a Római Birodalomtól a demokratikus Európa népmozgásain keresztül, Amerika meghódításán át ábrázolja a vándorlást, rendkívül hatásos.

Maximilian Schich, német kultúrtörténész a texasi egyetemről szemlélteti ezzel a kutatását, amit egyébként egy szabadon elérhető születési és halálozási adatokat tartalmazó adatbázis felhasználásával végzett – írja zeit.de blogja.

A szemléltetőben a születési helyeket kékkel, a halál helyét pirossal jelölte Schich, a kettőt ív köti össze. Részletesen beszél a kultúrtörténeti vonatkozásokról, hogy váltotta fel kulturális központként Párizs Rómát a XVIII. században, miként vándoroltak az emberek először New York-ba, majd Los Angelesbe.

A kutatása átfogó: Szolóntól, athéni politikus, hadvezér és költő (született i.e. 637-ben Athénban, meghalt i.e. 557-ben Cipruson) Jett Travoltáig, John Travolta színész fiáig tart. Jett Travolta egyébként 1992-ben született Los Angelesben, és 2009-ben halt meg a Bahamákon.





Migrationsbewegungen seit Jahrhunderten

VON Adrian Pohr

Ob für Flüchtlinge aus Kriegsgebieten oder für Menschen aus dem Süden und Osten Europas auf der Suche nach Arbeit, für viele ist Deutschland Europas beliebteste Adresse. Die Migrationsbewegungen innerhalb Europas haben sich in den vergangenen Jahren stark verschoben.

Eindrucksvoller als diese kurzfristige Statistik ist die Betrachtung über die Jahrhunderte hinweg. Wie verliefen die Migrationsbewegungen vom Römischen Reich hin zu einem demokratischen Europa, wie innerhalb der Besiedlung Amerikas?

Dies hat Maximilian Schich veranschaulicht, deutscher Kunsthistoriker an der Universität von Texas in Dallas, indem er eine frei verfügbare Datenbasis mit den Geburts- und Todesorten von 120.000 bekannten Personen der Zeitgeschichte untersucht hat.

Sie umfasst einen großen Zeitraum: Von Solon, dem griechischem Staatsmann und Dichter, der im Jahre 637 vor Christus in Athen geboren und 557 vor Christus in Zypern starb, bis hin zu Jett Travolta, Sohn des Schauspielers John Travolta, der 1992 in Los Angeles geboren wurde und im Jahr 2009 auf den Bahamas starb.

In der Visualisierung werden die Geburtsorte blau, die Orte, an denen die Persönlichkeiten starben rot markiert und die Wanderungsbewegungen mit Bogen visualisiert. Detailliert lässt sich so die Kulturgeschichte nacherzählen: Wie etwa Paris im 18. Jahrhundert Rom als kulturelles Zentrum ablöste, später die meisten Menschen nach New York und dann Los Angeles migrierten. Und wie sich Florida im Laufe der letzten Jahrzehnte als Altersresidenz etablierte.

Weitere Teilchen finden Sie hier.


Elhunyt Dr. Kormányos László



Kormányos László októberben még megnyerte a választást, de aztán egészségi állapota miatt lemondott. Mindössze 42 éves volt.

A vasárnap elhunyt Kormányos László 1972-ben született, családja, két gyermeke van. Barna Károly, Szatymaz alpolgármestere a delmagyar.hu-nak elmondta, hogy az egykori városvezető harmadik ciklusát kezdte volna el, előtte alpolgármesterként dolgozott. A február 22-ére rendezett időközi választásokig az alpolgármester látja el a polgármesteri teendőket. „A választások után Laci eljuttatott mindenkinek egy levelet, megindokolta visszalépését, beszélt egészségi állapotáról. Tudtuk, hogy beteg, ennek ellenére mindenkit váratlanul ért halálának híre" – mondta Barna Károly.

Az önkormányzat saját halottjának tekinti, szombaton, 11 órakor temetik a Szatymazon.

Személyes ismerősöm volt, ilyenkor nehéz szavakat találni. Az ízes kiejtése a fülemben cseng, erős és egyenes ember volt, ilyennek ismertem és ilyennek fog megmaradni emlékeim között.


Nyugodj békében Laci!



Kegyelmet a börtönbüntetésre ítélt Móricz József népművésznek!




DR. ÁDER JÁNOS ÚRNAK, 
MAGYARORSZÁG KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÉNEK

Mélyen tisztelt Elnök úr!

A jogállamiságba vetett hitünk veszett el, amikor a köztiszteletben álló, igaz magyar alkotó-teremtő embert, Móricz József népművészt, ártatlanul, szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Kérjük, szíveskedjék kegyelemben részesíteni Móricz Józsefet!

Őszinte nagyrabecsüléssel az aláírók!

*******************************

Tisztelt Látogató!

Kérlek olvasd el az előzmények rövid összefoglalását Papp Lajos professzor december 13-án megjelent írásából!

A Magyar Hírlap 2014. december 1-jén, hétfőn (47. évfolyam 279. szám) megjelent lapszámának belföld rovatában Korompay Csilla megdöbbentő, számomra érthetetlen és elfogadhatatlan bírói döntésről számol be Börtönbe került a kisizsáki fafaragó című írásában.

Móricz József hatvanhat éves fafaragót, kisizsáki lakost, egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Az elítélt 2014. november 25-én börtönbe vonult.

A történet röviden, dióhéjban: Móricz József saját, elkerített kertjében dolgozván, kerítésén fennakadt, általa ismert, rendszeresen a településen kóborló, esetenként emberre támadó rottweilerre lett figyelmes. Félt a kutyától. Én is féltem volna. (Nem foglalkozom drót hurkokkal, azok szándékos kihelyezésével, a kutya szándékos vagy véletlen szőrmeggyújtásával.) Tele vagyunk félelmekkel… A félelemben cselekvéseink, reakcióink nem mindig ésszerűek. A veszély felmérése, elhárítása, életünk, testi épségünk védelmében az életösztön parancsának van alárendelve.

Móricz József eredeti végzettsége állattenyésztő. Nyugdíjas falugondnokként jól ismerte települését, annak állatait. Tanult szakmájából ismeretei voltak az állatok természetéről, viselkedéséről. Rendszeresen olvashatunk, hallhatunk emberre támadó, súlyos sérüléseket vagy halált okozó harci kutyákról. Megtanulhattuk, hogy a rottweiler ebek a leggyakoribb támadók, amelyek váratlanul, kiszámíthatatlanul, az átlagember számára oktalanul támadnak gyerekekre, öregekre, békés emberekre.

Móricz Józsefet sok éve ismerem. Móricz József JÓ EMBER. Fafaragó, mesélő emberként járta az országot, a vásárokat, rendezvényeket. Sokan és sokszor hallottuk híres ősének, Móricz Zsigmond írónknak ízes, népies nyelvi fordulatait a mindig vidám, mosolygós mesélő szájából. Akik nem vettek a portékájából, azok is szívesen hallgatták. Meséiből tudjuk, hogy szereti az embereket, állatokat, növényeket, a természetet. Hatvanhat megélt életével bizonyította mindezt. Ezt az embert, idősen és betegen megfosztották szabadságától, elrabolták szeretteitől. Tette mindezeket az EMBERREL a magyar jogszolgáltatás.

Személy szerint: dr. Szuromi Mária s.k. a tanács elnöke, a Kecskeméti Törvényszék nevében, dr. Gál Erika s. k. a tanács tagja, előadó bíró társaságában (a tanács harmadik tagjáról, Dr. Horváthné dr. Endrényi Mónikáról kiderült, hogy igazságosan, Jóska mellett szavazott).

Az állatvédő bírónők figyelmébe ajánlom a következőket.

Ma Magyarországon (világszerte) harci kutyákat képeznek ki arra, hogy öljenek. Nagy összegű fogadásokat tesznek zártkörű rendezvényeken. Rendszeresen olvashatnak magára hagyott, éhezésben, betegségben elpusztult haszonállatokról, lovakról, marhákról. A megunt, teherré vált kutyákat, macskákat kidobálják autóikból, vagy kiviszik lakásuktól távol lévő helyekre. Ezer és ezer „vadász” szenvedélynek, örömforrásnak tekinti ártatlan állatok le- vagy meglövését. Hány szerencsétlen vad szenved napokig sérülten, míg végül elpusztul erdeinkben, mezőinken. Hány és hány vadorzó hurkokkal, csapdákkal pusztít el állatokat, így okozva napokig tartó fájdalmat pusztán anyagi haszonszerzés céljából. ... Hány tettest ítéltek el a fentiek közül letöltendő börtönbüntetésre?

Tisztelt Bírák!

Önök egy Ember lelkét megölték, szellemét, testét börtönbe zárták. Figyelmükbe ajánlom a Wikipédia meghatározása szerint a szadista viselkedésének leírását: „A szadizmus a másoknak okozott szenvedés vagy kellemetlenség élvezete, idetartozik még az érzelmi kegyetlenség, a félelem általi manipuláció (…) A szadisták közül sokan a másoknak okozott fájdalmat és szenvedést élvezik, aminek viszont nem kell minden esetben tettlegességig fajulnia. Sokkal gyakoribb a szadizmus azon fajtája, amiben a publikus megalázást (…) és az ezek által szerzett fölényt élvezik az ezeket kifejtő személyek.”

Tisztelt Bíráskodók, Bírák!

Törvényeink szerint Önök függetlenek. De ne feledjék, hogy Önöknek is van egy független bírójuk, a Teremtő Isten. Tőle nem függetlenek. Előle nem bújhatnak el! Az utolsó ítélet során minden tettükkel, döntésükkel el kell számolniuk.

Kedves Jóska!

Bocsánatot kérek Tőled, aki hozzám bizalommal és reménykedéssel fordultál. Újra és újra tévedtem. Bíztam a magyar igazság- és jogszolgáltatásban. Bizalommal fordultam Izsák nagyhatalmú emberéhez, a polgármesterhez, akinek szívét két kezemben tartottam (szívét operáltam), és kértem őt, hogy segítsen Neked az igazság kiderítésében. Az utolsó pillanatig nem hittem el, hogy börtönbe kerülhetsz. Ostoba és naiv voltam. Mégis hiszek az emberben! Emberséget kérek az Embernek a köztársasági elnöktől!

Tisztelt dr. Áder János köztársasági elnök úr!

Móricz Józsefnek én nem kegyelmet kérek Öntől. Kegyelmet a bűnösöknek kérnek. Én igazságot kérek. Kérem, hogy Móricz József ügyét a magyar törvényeknek megfelelően tisztességgel vizsgálják ki! Szolgáltassanak igazságot! ... Önben bízva a Teremtő Istenhez fordulok. Benne biztosan nem csalódhatunk.

Ezért kérek és hívom minden, Móricz Józsefet ismerő, tisztelő, szerető embertársamat, hogy december 24-én délben, ezen a szent napon, a baracskai börtön bejáratánál egy szál fehér gyertyával a kezében jelenjen meg! Minden évben bízunk és reménykedünk Jézus Krisztus újraszületésében. Ősi hitünk szerint a fény születésében. Kérjük a Teremtőt, oszlassa el a sötétséget, és adjon világosságot a szeretet legnagyobb ünnepén. Adjon emberséget az Embernek!


Papp Lajos
szívsebész, professor emeritus, az MTA doktora

A petíció a linkre kattintva aláírható:

http://www.peticiok.com/moricz_jozsef_nepmuvesz




New Year’s message





Dear Zoltan,

My name is Eva, I’m 14 and live in Malinzanga, Tanzania. I want to wish you a Happy New Year, and ask you if you’ll do something amazing with me in 2015.

This year I finished my primary education at Mlowa School. It’s not been easy - my parents have not always been able to pay for my uniform and textbooks - but I did it and I’m really proud.

My hope for 2015 is to start secondary school, so I can one day get my dream job as a policewoman and take care of my community. It’s harder for girls to stay in school here, but I’m going to do everything I can to make it happen.

I was born in 2000, the same year the Millennium Development Goals were set. During my lifetime, the number of people in the world who are extremely poor has dropped a lot.

In my village some people now have mobile phones so know what’s going on in other places. New schools have been built so more of us are getting an education, but I’m lucky. Children from the poorest families or who have disabilities are not going to school. I see this and it makes me sad.

This year, as I turn 15, our leaders will agree a new plan for a better world. If they make it really good, and then actually stick to it, there could be almost no extremely poor people - anywhere - by the time I am 30. How cool would that be?

This is what I wanted to ask you about. Will you help make sure the new development plan is really great, and leaves no-one out?

Like me and more than 6 million others, you’re already a ONE member. Together we need to do more than ever before to build a better world - and demand better from our leaders.

Share my New Year’s message and find out how you can do more this year.


Thank you and Happy New Year,

Eva Tolange, 14, Tanzania



Elköszönünk, búcsút intünk




Van bizony, amikor úgy búcsúzunk, hogy hiába mondjuk, hogy Isten veled a viszontlátás reményében, határozottan tudjuk, hogy soha nem találkozunk többet. Miként is lehetne viszontlátni valamit, kiváltképpen akkor, amikor a búcsú tárgya maga az idő, az elmúlt idő, ami most nem más, mint egy elfogyott esztendő.

Amikor emlékké ködösül minden ami megtörtént, és az a köd hol sűrű és áthatolhatatlan , hol ritka és csak foszlányokat rebbent elénk. 

Bizony a tapasztalatunk is egyre hangosabban sugallja: egyáltalán nem igaz, hogy az emlékek olyan élénkek, mintha tegnap történtek volna: a tegnap az a volt, ez a kendőzetlen valóság. A tegnapokban valami részlet mindig kevesebb, mint a valóság egésze. Mert bármi módon színezzük, hangosítjuk, vetitgetjük a tovatűntet, bizony az emlék az emlék, az emlék pedig mindig a múlt része.
Hiányzik belőle a szín élénksége, a mozgás harmóniája, a hangulat melege vagy mélységes fájdalma, a hang bársonya vagy dühös recsegése, a tekintet huncutsága, megrovó figyelmeztetése, vagy ellágyító kedvessége. A visszatükröződés realitása akár így, akár úgy az élet elvarázsolt kastélyának valamiféle görbe tükre. Abszurditás az idő. Ellentmondások ellentmondása, a végletek véglete.
Egy kicsit olyan, mint benne az emberi elmúlás is, azért oly elgondolkodtató sokszor megható máskor meg olyan szomorú. 

De rögtön itt az Új születése, az Új esztendő beköszönte, a remény éledése. Megint csak olyan, mint az ébrény-ébredés. Még ki sem bontakozott, már csírájában hordozza az elkövetkező perceket, hónapokat, a lesz-időt, de ott cipeli a volt-idő terhét is. A lesz, az olyan, mint a magból sarjadó élet. Csenevész marad, vagy királyi lombot növeszt-e az a leendő idő titka. A volt-talajtól, a volt naptól, a volt hőtől, a volt éltető tápoktól függ. Fantasztikus körforgás: a múlt és a jövő.

Most lenullázuk a számlálót, és ez az a pillanat, amikor minden elkezdődik. Az indítókulcs a kezünkben és a hatalmunkban van. Ez a pillanat most, a jelen. Csak tőlünk függ a múlt és a jövő. 

A Start a jelenben van.

 Jó startot Mindenkinek!

(20150101 GS)
Dr Gundy Sarolta



Copyright © / Rock Meetings

Template by : Urang-kurai / powered by :blogger